Alapok
Hatás–ráfordítás mátrix: hogyan válaszd ki, mivel kezdd
Ha öt jó ötleted van, a sorrend fontosabb, mint a kiválasztás. Egy egyszerű, papíron is működő módszer arra, hogy ne a legnehezebb dologgal kezdj.
A feltáró beszélgetések után jellemzően nem az a probléma, hogy nincs mit tenni. Hanem hogy hat-nyolc jó ötlet van, és a vezető ebből általában a legnagyobbnak látszóval kezd — ami majdnem mindig a legnehezebb is.
Erre van egy egyszerű eszköz, amit nem mi találtunk ki, de kevés helyen használják komolyan.
A két tengely
Rajzolj egy négyzetet, oszd négy részre. A vízszintes tengely a ráfordítás, a függőleges a hatás.
A ráfordításnál ne pénzt számolj, hanem a te idődet — beállítás, tanulás, és amíg a csapat megszokja. A pénz kis cégnél szinte mindig a kisebb tétel.
A hatásnál egyetlen mértékegységet használj: hány óra hetente. Ne „nagy", ne „stratégiai". Óra per hét. Ha egy ötletnél ezt nem tudod megtippelni, az azt jelenti, hogy még nem érted a folyamatot elég jól ahhoz, hogy hozzányúlj.
A négy negyed, és mit tegyél velük
Bal felső — nagy hatás, kis ráfordítás. Ezek a gyors győzelmek. Itt kezdj, mindig, kivétel nélkül. Nem azért, mert ezek a legértékesebbek hosszú távon, hanem mert ezek adják meg a lendületet, amiből a nehezebbek is meglesznek. Egy cég, ami két hét alatt visszaszerzett heti négy órát, sokkal szívesebben vág bele a következőbe.
Jobb felső — nagy hatás, nagy ráfordítás. Nagy projektek. Ezek valódiak és fontosak, de nem elsőre. Ha ezzel kezdesz, a bevezetés jó eséllyel az első sűrű héten megáll. Tedd őket listára, és nézd meg őket újra, amikor már van két működő dolgod.
Bal alsó — kis hatás, kis ráfordítás. Kitöltők. Ezekkel akkor foglalkozz, ha éppen van egy szabad félórád. Nem érdemes tervezni rájuk, de nem is baj, ha megvannak.
Jobb alsó — kis hatás, nagy ráfordítás. Hagyd ki. Ezeknek egy dolga van: hogy le legyenek írva, és többé ne jussanak eszedbe. Ez a negyed értékesebb, mint amilyennek látszik — a leírt „nem" megvéd attól, hogy háromszor átgondold ugyanazt.
A becslés, ami elég jó
Ne akarj pontos lenni. Két kérdés bőven elég:
Ráfordítás: be tudod-e vezetni egy óra alatt? Ha igen, kis ráfordítás. Ha egy napnál több, nagy. Ami a kettő közt van, azt kezeld nagynak — a becslések általában optimisták.
Hatás: hoz-e heti egy óránál többet? Ha igen, nagy hatás.
Ennyi. Két igen/nem kérdés, és minden ötleted a helyén van. Öt perc alatt megvan, papíron.
A hiba, amit szinte mindenki elkövet
A hatást túlbecsüljük, a ráfordítást alábecsüljük — méghozzá pont annál az ötletnél, amelyik a legjobban tetszik. Ez emberi, és van rá egy jó ellenszer.
Kérdezd meg: „mi az a legkisebb lépés, amiből kiderül, hogy működik-e?"
Egy „teljes ügyfélkezelés újragondolása" nagy projekt. De abból egy „a beérkező megkeresések egy helyre kerülnek" gyors győzelem lehet. Ugyanaz az irány, egy órányi ráfordítással, és a végén tudsz valamit, amit eddig nem.
Ez a kérdés a legtöbb nagy projektet fel tudja bontani egy gyors győzelemre és egy maradékra. A gyors győzelem ma megvan; a maradékról három hónap múlva már több információd lesz.
Miért kerül ez be minden akciótervbe
Ez a mátrix a második oldal az AI Akciótervben, és egyetlen dolga van: megvédeni téged a saját lelkesedésedtől. A beszélgetés után jellemzően hét-nyolc lehetőséget találunk. Ha mindet egyszerre kapnád meg, egyet sem vezetnél be.
Ezért a terv arra a három-négyre fókuszál, ami a bal felső negyedben van — a többi hátul szerepel, felsorolásként, hogy tudd, hol van még tartalék.