Mennyit ér egy órád? A szám, ami minden döntést eldönt

Minden megtérülési számítás egyetlen számon fordul meg: mennyit ér egy óra a te idődből. És a legtöbb kkv-vezető nem tudja megmondani – vagy azt mondja, amit az ügyfélnek számláz, ami majdnem mindig rossz válasz.

Ez a szám nem csak AI-döntésekhez kell. Ez dönti el, hogy érdemes-e alkalmazottat felvenni, kiadni a könyvelést, vagy magad összeszedni az ajánlatot.

Miért nem az ügyfélár a válasz

Ha 20 000 Ft-ot számlázsz óránként, abból nem 20 000 Ft a te idődnek az értéke. Abból megy a rezsi, az adminisztráció, a szabadság, a nem számlázható órák, és mindaz, amit nem tudsz kiszámlázni.

És fordítva is rossz: ha egy héten nincs elég munka, az az óra nullát ér, nem 20 000 Ft-ot.

Négy módszer, a legegyszerűbbtől

1. A durva számítás – két perc

éves adózás előtti eredmény + a saját bruttó bérkifizetéseid
────────────────────────────────────────────────────────────
        éves ledolgozott óráid száma

Ha évi 18 millió maradt nálad, és 2200 órát dolgoztál, akkor 8 200 Ft/óra.

Ez a padló. Ennél kevesebbet nem ér az idődből egy óra, mert ennyit termel ma.

2. A határköltség-számítás – pontosabb

A jobb kérdés nem az, hogy mit termel egy átlagos órád, hanem hogy mit termelne a következő szabad órád.

Ha van munka, amit nem tudsz elvállalni kapacitás miatt: a felszabadult óra annyit ér, amennyit az a munka fizet. Ez jellemzően jóval több, mint a durva átlag.

Ha nincs több munka, mint amennyit el tudsz végezni: akkor a felszabadult óra értéke az, hogy nem este nyolckor csinálod meg. Ez is valós érték, csak nem forintban.

Ez a különbség nagyon fontos, és a legtöbb megtérülési számításból kimarad.

3. A helyettesítési költség

Amit fizetnél valakinek, hogy elvégezze helyettetek – teljes költséggel, járulékokkal, betanítással.

Egy adminisztratív feladatnál ez ma bruttó 3 500–6 000 Ft/óra körül van Magyarországon, a járulékokkal és a betanítás amortizációjával. Ha egy eszköz ennél kevesebbe kerül, és ugyanazt a feladatot elvégzi, a döntés matematikailag egyszerű.

Ez a módszer akkor a helyes, ha a feladat átadható lenne emberre is.

4. A fájdalomteszt

Nem matematikai, de a gyakorlatban jól működik: mennyiért adnád oda ezt a heti három órát, ha valaki holnap elvinné?

Ha egy szám azonnal beugrik, az jó közelítés. És ha az a szám magasabb, mint amit a durva számítás adott, akkor a durva számítás alulértékel – jellemzően azért, mert az esti és hétvégi órák nem ugyanannyit érnek, mint a keddi délelőttiek.

Melyiket használd mihez

Egy konkrét példa

Tegyük fel, hogy a durva számítás 9 000 Ft/óra, és heti 7 órát nyersz vissza – ez a nálunk mért átlag.

• Heti nyereség: 7 × 9 000 = 63 000 Ft
• Havi (4,3 hét): 271 000 Ft
• Mínusz eszközök (~25 000 Ft): 246 000 Ft/hó

A 150 000 Ft + áfa díj így az első három hét alatt megtérül, az eszközök havidíja pedig a hatodik napig.

De itt van a fontosabb rész: ha a 246 000 Ft-ból nem lesz semmi, mert a felszabadult idő helyére azonnal beáll másfajta admin, akkor a számítás papíron igaz és a valóságban hamis. Ezért kérdezzük meg mindig a beszélgetésen, hogy mit fogsz kezdeni a felszabadult idővel. Ha erre nincs válasz, a bevezetés nem fog megmaradni. Erről itt.

A számítás, amit ma öt perc alatt megcsinálhatsz

1. Nézd meg az utolsó éves beszámolót: adózás előtti eredmény + a saját bérkifizetéseid.
2. Becsüld meg, hány órát dolgoztál. (Heti óraszám × 46 hét jó közelítés.)
3. Oszd el.
4. Ellenőrizd a fájdalomteszttel: ennyiért odaadnád egy órát?

Ha a két szám nagyjából egyezik, megvan a számod. Ha a fájdalomteszt lényegesen magasabb, használd azt – az őszintébb.